Tóth Veronika
Képzőművész
új formákat keresek magamnak láthatóvá tenni a láthatatlant, tapintani valami valósat Keresem a szavakat, hátha elcsípek egy érzést, felfedezek egy gondolatfoszlányt, letenni eléd, majd megmutatni tessék, pár törött sor, ennyire tellik majd nem feladni, újra neki esni, törölni, hozzáírni, újat gondolni, szüntelen munkával valamit megragadni, megmutatni új nézőpontból, átszűrni magamon, mint régen a valóságot eggyé válni a létezéssel, majd csalódni a végeredményben ez itt túlzás, az maníros, hű de elcsépelt, ócska közhely majd másnap hajnalban újra nekiülni, féllábbal az álom területén járva mert az élet értelmetlen, célja nincsen, de élni kell, mert adatott és ha így van, akkor keresek benne valami megragadni valót, valami esszenciát, egy párlatot, hátha még is egyszer kikerül és valaki értelmet lel pár megtört félmondatban, mit itt hagyok